Még 2024 október elején, a nejem és én két hetet pontosabban (az utazással együtt) 10 napot töltöttünk két Maldív szigeten, Uklulhason és Maalhoson. Az utazás megszervezésében Péterék Maldív panzió a csodák szigetén voltak a segítségünkre. Miután a tavaszon megvettem a repülőjegyeket ők foglalták le a szállást. Előre csak a repülőjegyeket kellett megvenni miden egyebet a helyszínen fizettünk. Flydubai-al repültünk nekem szintlépés volt a Wizzair után. Igaz ez is fapados, de teljesen más kategória. Pld. kaptunk kaját és még zenét is hallgathattunk, az előttünk lévő ülés háttámlájába épített képernyőn. A wizz-nél ilyen nincs. A legizgalmasabb az volt, hogy láttam épp merre repülünk. Hétfő este indultunk Ferihegyről, kicsit késve. Dubajba négy óra volt az átszállásra, ami pont elég volt Ki se kellett menni a reptérről és csomagunkat is átrakták. Ugye benne volt a jegyárba a fedélzeti poggyászon kívül a feladott 20 kilós bőrönd is. Kedden délután értünk Maléba a reptérre. Nagyon rossz viharos idő volt. A Maléi reptér nem túl nagy és ha ki jössz a terminálból már a mólóknál is vagy, ahonnan a gyorshajók indulnak. Na én hiába kerestem a hajónkat. Egy óra le fel szaladgálás után kapcsolódtam reptéri wifire és láttam, hogy írt Péter, hogy a rossz idő miatt nem megy a hajónk. 🙁 Ő intézkedett és az Ukulhasi szállásadónk ismerőse kerített nekünk szállást. Igaz 130 dollár volt egy éjszakára, de ott a reptér szigeten és mint kiderült ebben benne volt a reggeli és az oda vissza transzfer is. Nem bántam, mert nagyon fáradtak voltunk és örültünk a gyors szállásnak. Hosszú az oda út egyben, ha még megyek megszállok majd Dubajban vagy Abu-Dabiban egy-két napot. Másnap 10.30-kor indult megint a gyorshajó. De mire megtaláltam már 11 óra volt, szerencsére megvártak. Az út 1óra 40 perc volt és borzalmas. A tenger háborgott. A hajó száguldott és csapódott a hullámokon. Elől hánytak hátul sikítoztak benne. Mire oda értünk én is teljesen kész voltam. Mikor oda értünk végre Ukulhasra, senki nem várt bennünket. Mint kiderült az a tájékoztatást kapták, hogy nem vagyunk a hajón. Szerencsére a szállás nevét miután megmondtam -Coralvilla- a hajó egyik embere felhívta őket és jött is értünk Ahmed és gyalog elindultunk a szállásra. Az idő borult volt, az eső esett a homokos utcák kb járhatatlanok voltak a pocsolyák miatt. Végül mégis eljutottunk a szálásunkra. A vendégházban 5 szoba van, de csak mi voltunk vendégek és ez majdnem így volt a ott töltött napok alatt végig. Miután kipakoltunk és rákapcsolódtunk a szállás wifijére beszéltünk Péterrel, aki ideges, volt mert ő is úgy tudta lekéstük a hajót. Miután megnyugtattuk mondta, hogy vannak ottmás magyarok is, akiknek szintén ők intézték a szállást. Este találkoztunk is a szomszédunkkal Mariannékkal akik szombatig voltak ott utána mentek resort szigetre. Mikor elállt az eső ki mentünk a strandra és bizony fürödtünk is. Meglepő volt, hogy a víz egy cseppet se hűlt le, akár esőben is lehet benne fürödni. Ezt az elkövetkező pár napban ki is használtuk Bizony esős hetünk volt. De csak egy nap esett végig na csak akkor nem fürödtünk.
Majd eljött a vasárnap és át kellet volna menünk a másik szigetre Maalhosra. A helyi hajóval terveztünk menni. Persze ez se volt egyszerű. Először azt mondták a szállásadók, hogy nem jár. El is hittük mert előző nap szombaton vártuk a kikötőben és tényleg nem jött. Megbeszéltük Péterrel is és kimentünk strandolni mert egyre jobb idő volt. Egy óra múlva visszamentem a szállásra és akkor látom, hogy keresett Péter. Elolvastam és írta, hogy mégis jár a Doni. Gyorsan visszamentem a strandra, irány a szállás. Gyors összepakolás és irány a kikötő. Szerencsére szállás adóink segítettek kimenni a kikötőbe. Jött is a hajó. Sokkal nagyobb volt és alig voltak rajta. Fejenként 5 dollár volt a jegy, amit a hajón fizettünk. Az út 2 és fél óra volt. Nyugodt tenger, nézelődős idő. Maalhosra érve Mohamed a szállásadónk várt minket. Elkisért a szállásunkra egy hasonló vendégházba mint Ukulhason. Itt is csak mi voltunk vendégek egy hétig. De, mint kiderült az egész szigeten is mi voltunk egyedül turisták. Ez teljesen más hangulatú sziget volt. Nagy-nagy nyugalom. Semmi építkezés semmi turista. A napjaink abból álltak, hogy reggel felkeltünk. Elmentünk a vendéglőbe reggelizni majd irány a strand. Este vacsora a vendéglőbe és másnap kezdődött elölről. Az egész part a miénk volt. Egy teremtett lélek se volt rajtünk kívül. A helyiek se jártak oda. Néha nagyokat sétáltunk a szigeten, ahol két bolt van. Egy kicsi és egy még kisebb. Valamint egy vendéglő, ahol kajáltunk. A boltokban készpénzzel fizettünk, de csak rúfiával lehetett. Ezt még az Ukulhasi automatából vettem fel a Revolut kártyámmal. A vendéglőben nem vásároltunk semmit mert félpanzióval kértük a szállást és ott volt az étkezés. A szigeten nulla autó, néhány motor és pár száz lakos van. A szállást az utolsó napon fizettük készpénzzel Ahmednek és neki adtuk oda a gyorshajó árát is a fejenként 50 dollárt. A hajó reggel 6 órakor indult és zavartalan, sima tengeren vitt minket Maléba. A hazafelé út már eseménytelen volt, bár elég hosszú.
A repülő jegy, mint írtam flydubai-os volt így nem kellet ki és becsekkolással bajlódni. A csomagjaink végig mentek Budapesttől Maléig és vissza. Az átszállásra 4 és 2 óra elég volt, a Dubaji reptérről ki se jöttünk közbe. Drágább, mint a Wizzair, de kényelmesebb megoldás. A jegyeket helyfoglalás nélkül is egymás mellé tette a rendszerük. Aki menni akar el kell döntenie, hogy mi éri meg neki jobban. Szerintem Wizzair feladott csomaggal vagy prioritival ugyanannyi. Pláne, hogy vagy sok-sok órát vársz az átszállásra. Vagy megszállsz AbuDhabiba és akkor a szállás is hozzá adódik. Persze ha még megyek lehet így csináljuk, mert oda nagyon hosszú és fárasztó az út.
Javaslom legalább két hetet tölteni Maldívon. Nekünk az első héten végig esős borult időnk volt. Persze ha elállt az eső mehettél is fürdeni, mert a tenger nem hűlt le és közel volt (1-2) perc. Leégni a felhős ég alatt is lehet 5 perc alatt, a naptej ellenére.
A két sziget teljesen más. Ukulhason sok vendéglő, program lehetőség van. Cserébe nagyon sok építkezés, zaj és koszos rendetlenség. Igazi Ázsia. Maalhos rendezett kicsi sziget. Nulla turistával és építkezéssel. A helyiek Ukluhason nem foglalkoznak a turistákkal, teljesen megszokott nekik. De a vendéglőkben, szálláson kedvesek segítőkészek voltak. Maaalhoson a helyiek is érdeklődtek irántunk. A vendéglőben szóba elegyedtek velünk és a strandon is ha valaki véletlenül odatévedt. Amit kértünk a szálláson pld wc papír víz már hozták is. Ahmed folyton kérdezte, hogy minden rendben van-e. Egyszer picit tébláboltunk az úton máris megkérdezték, hogy eltévedtünk. Angolul már minimális tudással is elboldogulsz.
